Simon Ágnes aranyérme (Postalm, Ausztria)

Jól ment az első nap, eléggé nyomtam neki, utol is értem az elöttem rajtoló orosz, lett és osztrák versenyzöket, sejtettem, hogy nagyon nem fogok kikapni... Söt. Szenior VBn nem hirdetnek számonkénti bajnokot, igy a középtáv után csak a napi győztes lettem, ekkor még hátra volt a hosszú táv a maga közel 10 kilométerével.

A rajtot sifelvonóval lehetett megközeliteni, sőt még onnan is erősen emelkedett az út, igy várható volt, hogy, a pálya vége erősen lefele lesz majd, de az elején küzdeni kell a felfelékben. Az első pontunk egy kb 8 perces átmenet volt és a pont elött már megláttam Orist aki 4 perccel rajtolt elöttem. Töle igy már nem kellett félnem, föleg hogy elsö nap már 7 perccel vertem...

Sajnos aznap néhány tájékozódási, útvonalválasztási hiba becsúszott, igy csak a 2. helyen végeztem. Ennek ellenére az összetettben megvédtem az első helyem és igy a nap végén a sifutó és sitájfutó sport életében először magyar zászlót lengettem a dobogó legfelső fokán! Jó érzés volt, ugyanakkor az a tudat, hogy ez csak szeniorként sikerült, kicsit elszomorit...